Tudjuk le gyorsan a kötelezőt: Nem hiszem, hogy bárki számított arra, hogy nem a korlátozások meghosszabbítása mellett dönt a kormány. Mivel azóta sem lettem vírusszakértő, ezért ebből a szemszögből legfeljebb ugyanazokat az ellentmondásokat tudom kiemelni, amiket már sokan mások megtettek.
Viszont felmerült bennem pár kérdés, ami tényleg kérdés, nem a jellemző, kifejezetten kritikai hangnem, amit meg szoktam ezzel kapcsolatban ütni. És ugyan nem valószínű, hogy erre valaha érvényes választ fogok kapni, de jó lenne tudni, hogy ezeket a szempontokat is mérlegelik-e, amikor határoznak ezekről az intézkedésekről.
Házibulik elszaporodása
Többöször megírtam már, hogy én sajnos egy egészségügyi probléma miatt a veszélyeztetett csoportba tartozom. Ebből kifolyólag tavaly március óta két kezemen meg tudom számolni azokat az alkalmakat, hogy találkoztam a barátaimmal, vagy valaki meglátogatott. Bármilyen szar is, és az életem egyéb eseményeiből fakadó, amúgy is depresszióba hajló hangulatomon se segít, mégis úgy gondolom, hogy ez a felelős magatartás azoknak, akikkel azonos rizikócsoportba tartozom, és sajnálatos, hogy ezt ilyen sokan leszarják.
De nem csak azok nincsenek erre tekintettel, akik veszélyeztetettek. Jó pár ismerősöm keresett meg az utóbbi időszakban, hogy meglátogatna, és sajnos egy kivétellel vissza kellett utasítanom őket. Az egy dolog, hogy rám nincsenek tekintettel, és statisztika szempontjából tényleg nem oszt, nem szoroz, hogy én a plusz vagy a mínusz oldalra kerülök, viszont a mögötte lévő tendencia lehet társadalmilag/járványügyileg is veszélyes.
Aki használ valamilyen közösségi oldalt, az könnyen észreveheti, hogy egyre nagyobb számban kerülnek fel a kisebb-nagyobb házibulikról szóló Insta story-k és egyebek (és kerültek fel a szóban forgó ismerőseim sztoribuborékjába is). Nyilván ezeken nincsenek maszkviselési szabályok, és nem kell negatív teszt sem a részvételhez.
Ki szeretném hangsúlyozni, hogy én nem hibáztatom őket ezért. Hónapok óta elzártságban, korlátozásokban élnek, és csak az történt, ami Magyarországon mindig történik. Van valami hivatalos, szigorú intézkedés, amiből egy idő után elege lesz az embereknek, és amíg más országokban ezért utcai demonstrációkat tartanak, addig itthon megkeresik a repedéseket, a szürke zónát, ahol nem kell egy az egyben szembeszegülni egy szabályozással, és eléggé a háttérben van ahhoz, hogy a hatóságoknak se kelljen nagy erőkkel fellépni, mivel a nyilvánosság előtt nem sérül a szabálykövető társadalom PR-ja.
Tehát az első kérdésem: A rejtve maradt, teljesen szabályozatlan házibulik, események nem rejtenek-e nagyobb járványügyi kockázatot magukban, mintha ezek a nyilvános térben történnének, valamilyen járványügyi szabályokkal, amire jobban rálátnak a hatóságok, és könnyebben is tudják ellenőrizni? Ez nem álkérdés vagy kötözködés, tényleg kíváncsi lennék rá, hogy ezt vajon mérlegelik-e.
Ingyenes parkolás és tömegközlekedés
Mivel én tényleg nagyon ritkán hagyom el a lakásom, és akkor is igyekszem úgy megoldani, hogy gyalog tudjak menni az adott helyre, inkább abból tudok táplálkozni, amit mások megosztanak velem.
Szinte minden ismerősöm, akit erről kérdeztem, vagy csak simán mérgelődött rajta, arról számolt be, hogy semmivel nincs kisebb tömeg a BKV-n, mint a járványhelyzet előtt. Oké, a velük való korrektség jegyében azt is meg kell osztanom, hogy egyesek szerint még a szokásosnál is nagyobb a tömeg, de ezt személy szerint nehezen tudom elképzelni. Nem tudom azt mondani, hogy nincs így, de ez az állítás már inkább indulatvezéreltnek tűnik nekem, viszont mivel mások tapasztalatairól van szó, szerintem úgy korrekt, ha azt teljességében jelenítem meg.
A kocsival rendelkező ismerőseim arról számoltak be, hogy ha amellett döntenek, hogy kocsival mennek valahova, legalább 20-30 perccel korábban el kell induniuk, mert ennyi plusz időt jelent parkolóhelyet találni. Itt változó az eloszlás, mert van, aki ettől még ragaszkodik az autós közlekedéshez, de többen is mondták, hogy már inkább csak a legszükségesebb esetben mennek kocsival, mert nagyon macera, és a lakhelyüknél lévő, nehezen talált parkolóhelyüket is elbukják ilyenkor.
A saját parkolóval rendelkező budapesti szállodák számára minimális pluszbevételt jelentett a kihasználatlan parkolóhelyeik lakosság számára bérbeadása, értékesítése. Mikor bejelentették az ingyenes parkolást, egy-két csilliárdokba kerülő kocsit kivéve mindet elvitték tőlük, és átparkolták az utcára.
Amellett, hogy számomra nem kérdés, ezzel kifejezetten az ellenzéki önkormányzatokat akarják megnyomorítani, vajon elgondolkoztak-e már ennek a felülvizsgálatán? Nem könyörületből, hanem egyszerűen azért, mert semmi értelme. Távol álljon tőlem, hogy tippeket adjak a kormánynak, de a parkolási pénzeket nem csak úgy lehet elvenni a fővárostól, ha azt ingyenessé teszik, hanem akkor is, ha beszedetik velük a pénzt, aztán einstandolják. Viszont ezzel pl. a szállodák újra értékesíthetnék a parkolóházaikban üresen álló helyeket, és egy nagyon pici levegőhöz juthatnának.
Boltok nyitvatartási ideje
A fent ismertetett helyzetem okán, ha tehetem, igyekszem a házhozszállításos bevásárlásra támaszkodni, de néhány terméktípus esetén nagyon elégedetlen vagyok velük, ezért néha nem úszom meg, hogy boltba menjek. (Pl. ha nem szeretnék olyan csomag gyümölcsöt/zöldséget kapni, aminek a fele ehetetlen)
Ezt a panaszt másoktól is hallom, de személyesen is meg tudom erősíteni, hogy sokkal nagyobb tömeg van a boltokban, mint az intézkedések előtt. Ezt egyben arra is alapozom, hogy én amúgy is igyekeztem mindig megtalálni azokat az idősávokat, amikor kevesebb ember vásárol, mert nem szeretem a tömeget, a zajt, meg ha állandóan fellöknek. Amióta tart a járvány, én tényleg minden nap minden idősávját kipróbáltam, többször, több helyen, hátha csak átrendeződtek ezek a szokások, de egy-két (ellenőrzötten nem ismétlődő) esetet leszámítva, tényleg mindig tömeg volt.
Valamilyen fokú felismerés egész biztos, hogy történt ezzel kapcsolatban, mert amíg volt ez az idióta vásárlási idősáv, addig ez mégrosszabb volt. Bár jobban belegondolva, nem tudom, hogy tudatosan nem vezették-e vissza, vagy csak elfelejtették.
Tudom, hogy a bevásárlás a létszükséglet kategóriába tartozik, és valószínűleg ez okozza azt a hozzáállást, hogy itt "ez van" alapon állnak a tömörülésekhez. De azon például érdemes lehet elgondolkodni, hogy ha például ezeknek a helyeknek olyan intézkedési tervük van, amivel tényleg hatékonyan tudnak védekezni a járvány ellen, akkor ezt a gyakorlatot nem lehet-e más ágazatokban is alkalmazni? Hangsúlyozom, ezek nem álkérdések. Lehet, hogy nem így van. Viszont, ha abból indulunk ki, hogy itt egy ágazat, ahol van sikeres recept a járványidőszakban való működésre, akkor nem lenne-e érdemes legalább feltenni a kérdést, hogy ezek a recepctek máshol is megalkothatóak/megtalálhatóak-e?
Aki szokott olvasni, annak már lehet, hogy unalmas, de többször is megírtam már, hogy minden szabályozás csak akkor marad életképes, és lesz valóban hatékony, ha az valamilyen szinten alkalmazkodik az adott társadalom viselkedéséhez, vagy csúnyán mondva a "néplélekhez". Magyarországon, főleg a Kádár-rendszer maradékaként, tipikus lefolyása a dolgoknak, hogy találunk pár kiskaput, ami fölött a hatóságok is szemet hunynak, és létrejön az az illúzió, hogy a kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt. A valóságban viszont ez csak egy homlokzat, ami mögött megint megképződik a szürke zóna, amiben az ügyeskedők válnak királyokká, közben a társadalom a negatív hatásokat ugyanúgy elszenvedi.
Könnyen lehet, hogy az általam felvetett kérdésekre egyszerű válaszok léteznek, így nem tartom konstruktívnak azok hozzáállását sem, akik hasonló kérdésekkel próbálják a saját szabályszegésüket igazolni, de gondolom azt is, hogy ha egyszer szeretnénk felelős társadalomként működni, akkor ezeknek a kérdéseknek a megvitatása, az egymással való párbeszéd, nem megúszható.