Röviden? Semmit. Örülök, hogy segíthettem.

Oké, ez így nem teljesen igaz. A fenti, szűkszavú válasz az én véleményem a szállodák osztályozási rendszeréről, amit most megpróbálok kikezdeni, és érvelni ellene. Aztán, ha nem sikerül magam meggyőzni, leírom, miért gondolom így.

Kezdjük rögtön egy kérdéssel: Mi alapján választunk szállodát?

A szállodák osztályozási rendszerei annak érdekében jöttek létre, hogy a szállodán szereplő csillagok (vagy egyéb szimbólumok) száma valamilyen garanciát jelentsen a vendégek számára, hogy mik azok a szolgáltatások, amikhez egész biztosan hozzá fog férni abban a szállodában. Szinte biztos, hogy működik, mert az egyes kategóriákhoz szinte minden embernek van valamilyen társítása a kinézetet, szolgáltatásokat, árakat illetően, pedig lényegesen kevesebb ember száll meg (ésvagy dolgozik) szállodákban, mint ahányan gondolunk valamire, ha valaki azt mondja "5 csillagos szálloda".

Európában a szállodák osztályozási rendszerét a Hotelstars Union intézi, amiben 34 európai ország szakmai szervezetei vesznek részt, és együttműködve alakítottak ki egy szigorú szempontrendszert, ami alapján az egyes szállodák besorolhatók az egyes osztályokba. Amikor "lecsillagoznak" egy szállodát, általában két ellenőr kiszáll a helyszínre, és személyesen mérik fel a szolgáltatások minőségét, illetve, hogy a ház teljesíti-e a kritériumokat. Az ellenőrzés végén kijön egy pontszám, ami alapján megállapítják az osztályozást, és ennyi. Ezek a kritériumok elérhetők a szervezet oldalán, tehát aki biztosra akar menni, hogy megkapja a kívánt besorolást, letölti a bevásárlólistát, és hadd szóljon.

A vendégek így tudhatják, ha például az éjszakai szobaszerviztől kaját szeretnének rendelni, akkor ötcsillagba kell menniük, mert ott ez egy elvárás. Innen nézve tiszta sor, a vendég tudja, milyen szolgáltatások kellenek neki, ehhez választ egy megfelelő szállodát, és aggodalom nélkül kelhet útra. A szállodáknak ez ugyanúgy fegyvertény, mert ha megvan a kategória besorolásuk, akkor automatikusan versenyben lesznek azokért a vendégekért, akik pl. négycsillagos szállodában tervezik a nyaralásukat.

Esküszöm, próbáltam több érvet felhozni, de eddig jutottam, pedig kínok közt végigpörgettem a weboldalukat is, és egyszer vitatkoztam is erről valakivel, de ennyi maradt meg. Ha valakinek vannak még érvei, azokat várom a komment mezőbe.

És akkor hogyan választunk valójában szállodát?

Rögtön bele is kötnék magamba. Ugye említettem, hogy évtizedek óta vannak ilyen-olyan társításaink az egyes kategóriákhoz? A helyzet az, hogy valójában csak az van. A Hotelstars Union által meghatározott kritériumrendszer mindössze 2010 óta van érvényben, nem egy ország tolta ki a honosítását, Szlovénia például csak 2017-ben csatlakozott. Ehhez képest pl. a Hotel Béke (akkoriban egyik legjobb magyar szálloda volt, mára sajnos megkopott, de én szeretem) a nyolcvanas években azzal reklámozta magát, hogy "Négycsillagos szálloda, ötcsillagos szerviz" vagy valami ilyesmi. Valahogy nekik is volt csillagjuk, akkor is társítottak már valamit ehhez az emberek, és szerintem ez legfeljebb a fejlett technikai cuccokkal egészült ki, nem valamilyen mesterséges szempontrendszerrel.

A szállodáknak (szerintem helyesen) nem kötelező alávetni magukat az osztályozásnak. Ehhez képest, ha felmegyünk bármelyik foglalóoldalra, akkor mégis minden szálloda be van sorolva csillag szerint. Hogy lehet ez? Ha már a foglalóoldalak, amik (sajnos) a foglalások 60-70%át bonyolítják le, szóba kerültek, akkor vissza is kanyarodom a fenti kérdésre:

A városi szállodáknál a legutóbbi felmérések szerint az alábbiakat (sorrendben) nézik a vendégek:
- elhelyezkedés
- ár
- képek (design)
- vendégértékelés
- szolgáltatások

Kicsit lehet csalni, mert a foglalóoldalak úgy működnek, hogy tételesen, szolgáltatások szerint is lehet szűrni a keresést, illetve ártartományt is lehet megadni. Ezek közül a szolgáltatások az egyetlen, amivel komolyabban foglalkozik a csillagozós rendszer, ami alig fért fel a listára.

De gondoljunk csak bele! A "pro" érveknél felvázoltam, hogy hova kell mennie a vendégnek, ha éjszakai szobaszervizt szeretne. Vagy cipőpucoló gépet minden emeleten elhelyezve. Nem tűnik kicsit irreálisnak az a feltételezés, hogy a foglalni készülő vendég ezt a listát észben tartva keresgéli a szállodákat? Persze, hogy de. Valószínűleg azon emberek csoportja, akik ismerik a tényleges szempontrendszert, az kimerül azokban az üzemeltetési igazgatókban, akiknek már kellett lecsillagoztatni házat, plusz annak a néhány delegálható ellenőrnek, akik a gittegylet központjából mennek pontozni.

Ez a csillagozásos erőlködés elkésett pár évtizedet, ma már semmilyen hatással nincs a vásárlói magatartásra, csak a személyes tapasztalatainkra épülő, korábban említett társításainknak van. Mindenki látta a Reszkessetek Betörők 2.-t, le merném fogadni, hogy az ország felének az ottani helyszín ugrik be, ha luxusszállodát kell elképzelnie. Fingja nincs, hogy van-e cipősúroló minden emeleten, de nem is érdekli.

Tehát ha te ötcsillagos szálloda akarsz lenni, akkor vajon egy gittegylet kritériumainak szeretnél megfelelni, vagy annak az eszményképnek, amit a vendég elképzel magában? Nem nehéz kérdés, elvégre a szállodákban a vendégről szól minden.

De mi biztosítja akkor a minőséget, ha nem a csillagok? Hát a vendégértékelések. A Tripadvisorra lehetőség van vendégek által készített képeket is feltölteni, de a nagy foglalóoldalaknak is mind van saját értékelési rendszere. Sokkal kevésbé kijátszható, és azonnal megmutatja a valóságot. Láttam olyan szállodát, aki a csillagozás idejére kölcsönzött egy rakás cuccot, bekerültek a kategóriába, hazamentek az ellenőrök, aztán vittek is vissza mindent. Ezt a vendéggel nem tudod eljátszani, mert megy az egypontos értékelés meg a fénykép a netre. Sokkal megbízhatóbb minőségellenőrök. Ha jó értékelési pontszámod van, az többet ér pluszminusz egy csillagnál.

Miért erőlködnek ezzel mégis?

Meg kell még említenem a háttérben meghúzódó Gyurcsány szálat szándékot, mert ez a csillagos rendszer alapvetően azért jött létre, mert befolyásolni szeretné a piacot. Ha van egy szervezet, ami eldönti, mit kell megvenned, akkor az egyes érdekkörök, beszállítók a megfelelő előrejelzések mellett betegre tudják keresni magukat. Tudni kell, hogy a kialakító szervezet tagjai mind kötődnek valamilyen szállodalánchoz, nyilván ennek is volt szerepe abban, hogy miket tesznek bele a követelményekbe.

Hogyan kell izomból fejre állítani a piacot és megszedni magad pénzzel két másodperc alatt? A Booking.com tavaly a keresésnél szűrhető szolgáltatások közé berakta a Netflixet. Így. Valószínűleg komoly gázsit kaptak érte, a Netflixnek meg hirtelen lett pár új céges előfizetője, mert senki nem akar kiesni a keresésből csak ezért. Egyébként egyre több szállodában van okostévé, és amelyik vendégnek Netflix igénye van, az rendelkezik is ilyen előfizetéssel, és bármikor be tud lépni a saját felhasználójával.

Szóval értem én a szándékot, csak nem jó a kivitelezés. Érdemes még megfigyelni, hogy a Tripadvisor utazói rangsorában Budapest top10 szállodája közt egyetlen ötcsillagos hotel van. (Majd egyszer megírom azt is, mi a bajom a sztenderdekkel) Ha a csillagozás valóban annyit számítana, akkor ennek egész biztos nem így kéne lennie.

Azt még mindenképp meg akartam jegyezni, hogy ezt a rendszert nem tartom károsnak, mert egyébként egy ilyen létezése könnyebben kezelhető adathalmazzá teszi a szállodákat, ami valaki lelkének biztos jót tesz, és lehet, hogy tényleg van minőségbiztosítási szempontból valamilyen haszna, de erre nem találtam ráutaló jeleket. Ma már egyszerűen nem ez a döntő, hanem a vendégélmény, ahogy a mellékelt ábra is mutatja. Szóval nem káros ez, csak felesleges. Tanulhatnának belőle, már akkor se jött be, amikor megpróbálták megszabni, hogy mennyire lehet görbe a kígyóuborka.