Ez a kérdés egyre fontosabbá válik a főváros lakóinak életében, és eddig nem sok érdemi előrelépés történt a feltárásban, és még inkább a megoldásban. Persze, a várospolitikusok néha előjönnek valami beijesztéssel, hogy 30 vagy 60 napban korlátoznák a lakások rövidtávú kiadását éves szinten, de ha tippelnem kéne, ez megint valami beijesztés lesz, amivel a végén azt a csoportot szívatják meg, akiket maga a probléma fennállása is megkárosít. Ne legyen igazam, de még egy biciklisáv létesítésétől is visszariadtak, így nem tartom valószínűnek, hogy itt nem ez lesz, és születik valami értelmetlen szabályozás, amit vagy azért nem fog betartani senki, mert annyira hülye lesz a szabályozás, hogy lehetetlen lesz betartatni, vagy senki nem fogja érteni, és majd várunk rá 10 évet, amíg a bíróság megállapítja, kinek volt igaza, mire már vagy háromszor át fogják írni az egészet.
Az Airbnb helyzetét gyakran a pár éve ellehetetlenített Uber-ével hozzák párhuzamba, és ugyan a két cég hasonló üzleti modellel indult, maga a probléma nem hasonlítható össze. A nagyon egyszerű oka ennek az, hogy míg az Ubernél a taxisok alkották azt a csoportot, akiknek a versenytárs megjelenése problémát jelentett, leginkább az árcsökkentés kényszere miatt, illetve a csalásokat kevésbé lehetővé tevő rendszer, addig az Airbnb esetén épp az ellenkezője, a folyamatosan növekvő árak a probléma. Az első esetben a létrejövő piaci verseny korlátozásával szorították ki az Ubert, ahelyett, hogy a jelenlegi értelmetlen szabályozások alól felmentették volna a taxitársaságokat, hogy tisztességes piaci verseny alakulhasson ki a társaságok és az Uber között. A taxikra vonatkozó szabályoknak a világon semmi értelme, mert a csalásokat nem képes meggátolni, ellenben mind a szolgáltatóknak, mind a fogyasztóknak rohadt sokba kerül ezeknek a feltételeknek a fenntartása, megteremtése. Viszont azt is látni kell, hogy az autós személyszállítás egy egyedi szegmens a piacon, ami saját kereslettel rendelkezik, amik jelen esetben a "közlekedők", és ezen belül próbál magának teret nyerni. Szállodásként sokat dolgozam taxitársaságokkal, és úgy gondolom, hogy van létjogosultságuk a piacon, azonban ha megszűnnének, nem történne olyan értelemben tragédia, hogy a kereslet továbbra is ki lenne szolgálva, csak mondjuk a tömegközlekedés által.
Nem így az Airbnb. A trükk ebben a modellben, hogy olyan erőforrásokat von be egy már létező kereslet kiszolgálására, ami nem arra való, és nyereségvágyból kiszolgálatlanul hagy egy olyan keresletet, aminek a gazdasági helyzetéből fakadóan rosszabb az érdekérvényesítő képessége. Röviden és tömören, magánlakásokkal furakszik be a turizmus piacára, ahol a többi résztvevőnél kedvezőbb feltételekkel versenyez, és közben az ilyen módon felhasznált lakásokat kivonja a lakossági szférából, a magánlakhatásból és az albérletpiacról. Ez egy dupla felhajóerő az albérlet és lakásárak tekintetében. Egyrészt, mivel kínálatot von ki a lakhatási piacról, kevesebb lakásért versenyez több leendő magánlakó vagy albérlő. Másrészt a jogosulatlan előnyeivel szert tett extra bevétellel olyan példát állít a többi kiadó előtt, akik ettől motiválttá válnak arra, hogy a hosszútávú kiadással is hasonló bevételre tegyenek szert, mert ha nem, akkor inkább ők is áteveznek a rövidtávú kiadás piacára. Részben ennek a folyamatnak köszönhetően 5 év alatt nagyjából két és félszeresére drágultak az albérletek és a lakások, ami megint csak, mint sok minden más ebben az országban, azokat az embereket sújtja a legjobban, akik tanulnak vagy munkából próbálnak megélni, és saját vagyonnal nem rendelkeznek. Így nem is fognak.
Játsszuk ezt le, kicsit hosszabb távra tekintve. A legtöbb bevételt úgy lehetne termelni lakáskiadásból, ha drasztikusan megnöveljük a számukat a városban, teljesen kiszorítva ezzel a lakókat. Mivel ez erősebb versenyt eredményezne, egy idő után megjelennének azok a kiadásra szánt lakások, amik már el tudnak venni keresletet a szállodáktól is, és szép lassan egy jó nagy részét átveszik, becsődöltetve ezzel rengeteg vállalkozást a környéken, akik közben amúgy is nehezebb helyzetbe kerülnek, mert a dolgozóik nem tudják a lakhatást megfizetni a városban, így nem jutnak munkaerőhöz, vagy a mostani horror bérköltségeik is olyan magasra nőnek, hogy nem tudnak gazdaságosan üzemelni. Ennek kb. alternatívája a munkásszállók, amit fel lehet húzni önkormányzati vagy állami pénzből. Mivel az Airbnb a többi turisztikai szereplőhöz képest nevetségesen keveset adózik arányaiban, a város és az állam is komoly bevételektől esik el, egy lakástulajdonos meg nem fog utcafelújításba kezdeni, tehát (nem is olyan lassan) élhetetlenné csövesedik a város. Ez persze egy szélsőséges példa, de szerintem mindig meg kell nézni, hogy mi történne akkor, ha minden ember olyan módon próbálna meg nyerészkedni, mint azok, akik most Airbnb-vel adják ki a lakásaikat. A hosszútávú eredménye egy rakás munkásszállón meg kollégiumban tengődő kvázi hajléktalan, és egy még mostaninál is szűkebb réteg, aki jól járt.
A lakhatás közérdek, úgy is kell kezelni. Míg pl. a taxizás kiváltható más, alternatív közlekedési formákkal, mert (szigorúan véve) kiváltható bármivel, ami gurul A-ból B-be, addig a lakhatás, a négy fal meg a tető az ember feje fölött nem váltható ki mással. A közérdeket pedig szabadidős piaci kereslettel versenyeztetni etikátlan, és katasztrófához vezet.
Szerintem legyen a dolog önkormányzati engedélyhez kötve, ami engedély csak akkor állítható ki, ha a ház lakói abba beleegyeznek egy nyilatkozat keretében, mely engedélyt legyen kötelező évente megújítani. Továbbá a céges keretekben történő lakásfelváráslásokat be kell tiltani, legalább néhány kerületben.
Nem szabad azt elfelejteni, hogy mivel ilyen későn reagálunk erre a problémára szabályozási szinten, sok ember hitelt vett fel, vagy ebbe fektette a megtakarításait, és nem volt tudatában annak, hogy milyen negatív hatásai lesznek ennek, így őket is valamilyen módon kompenzálni kell. Mindig azt szoktam mondani, hogy Magyarországon nem az alacsony fizetések a legnagyobb probléma, hanem a kurva magas árak. Erre sokan mondják, hogy ez ugyanaz, csak attól függ, honnan nézed, de azért ez nem ilyen egyszerű. Vegyük példának a nem-visszatérítendő állami támogatásokat. Ezeket jól bevezették, elbasztak rá egy csomó adóforintot, a piac meg látta a lehetőséget, hogy az emberek ingyen pénzhez jutnak, tehát hozzáigazították az áraikat, és azzal kalkulálnak, hogy akkor erre a termékre mindenki X forint ingyen pénzzel a zsebében érkezik. Semmi értelme.
Aminek értelme van, az az, ha ugyanezt a folyamatot megpróbáljuk a visszájára fordítani, és természetes árcsökkenést, leversenyzést tudunk elérni az életünket érintő kiadások terén. Mert azért legyünk őszinték, az Airbnb-sek jogosulatlanul tesznek szert extra bevételre, de a nagy cégeken kívül nem keresik betegre magukat. A piacon lévő feketézés és minden egyéb csalás miatt pontos számot nem tudok, csak amit az ismerőseim mondanak, nagyjából 50-100ezer forinttal jutnak több pénzhez egy hónapban, mintha mondjuk albérletként adnák ki. Amikor 25-30ezer egy átlagos heti bevásárlás, akkor azért látjuk, hogy ebből nem Ibizán fogják szétkólázni magukat a tulajdonosok. Ezt az extra bevételt természetesen 100%-ban nem lehet, és a jogosulatlan megszerzése révén nem is lenne etikus teljesen kipótolni, viszont ha élhetőbbé, gazdaságosabbá lehetne tenni az ő megélhetésüket, úgy nem kéne nekik sem a teljes összegről lemondani.
Ha lenne egy állami/önkormányzati program, ami korszerűsíti a lakásokat (energiatakarékosság javítása, szigetelés javítása, ilyenek), illetve a közösképviselői rendszer felülvizsgálata, ahol szintén rengeteg pénzt vesznek ki az emberek zsebéből a semmire, sokkal olcsóbbá tehetné a lakások fenntartását. Az albérlet áfáját sávossá lehetne tenni, motiválva ezzel a kiadókat a megfizethetőbb árakra. Az önkormányzati lakáskiadás (amivel szét-össze-vissza kampányolt az ellenzék, aztán egy év alatt nem történt semmi) teljesen gyökér módját átalakítani, stb. A magáncélú lakáshitelekre (nem csak annak, aki szül) lehetne valami kedvező programot bevezetni, amire akár a korábbi Airbnb-zők engedélyt kapnak, hogy átlépjenek, és ez által csökkenne a törlesztőjük is. Ez lehet, hogy a bankoknak pénzbe kerül, de ha van olyan szegmens, akinek már rég fel kéne számolni a sérthetetlen státuszát, és az undorító nyerészkedését kicsit visszafogni, akkor azok a bankok. Mert azért lássuk meg, hogy az egész mostani válságon ők például nem kockáztatnak semmit. Moratórium van, de a kamat ugyanúgy pörög, innentől kezdve őket nem fogja veszteség érni. Csak mindenki mást. Az unokáid meg egy évvel tovább fizetik a sarcot. De ha a lakóközösségek megtanulnak érdeket érvényesíteni, és mondjuk a házfelújításoknál átkábelezik úgy a házat, hogy egy "account"-ra tudja venni az egész társasház az áramot, azt hiszem, akkor is olcsóbb lesz a mennyiség miatt.
És végül, szoktak riogatni azzal, hogy ha megszűnik az Airbnb, akkor azzal az ő keresletük nem fog idejönni, ami egyszerűen hazugság. Semmilyen hiteles cikket, tanulmányt, akármit nem találtam, ami ezt igazolná. Ha lesz 2 millió vendégéjszaka, ami ez által "felszabadul", akkor az eddig is erre való szállodapiac fel fogja szívni, mert akkor fognak olyan létesítmények épülni, amik ki tudják ezt a keresletet szolgálni, ilyen téren csak hagyni kell a piacot a működni. A kereslet azért fog csökkenni, mert szakmailag szétrohatszják a piacot a még régi rendszerű gondolkodásban felnevelt álszakemberek, meg mert átjátsszák a nemhozzáértő haveroknak, akik mindegy, mennyit költenek rá, úgyis szar lesz. (Ez utóbbit számokkal lehet bizonyítani, sajnos kell a szakértelem)
