Valószínűleg már a címet olvasva mindenki érdekfeszítés mutatója kiakadt, és nem véletlen. De vajon tényleg irreleváns-e ez a probléma a társadalom többsége számára, és a GVH áprilisban kiszabott bírsága mennyiben jelent jót vagy rosszat az ország turisztikai iparágának?
A büntetésről szóló teljes GVH sajtóközlemény elérhető itt. Spoiler alert, ki fogom idézni majdnem az egészet, szóval ne olvass duplán! :)
A legtöbb nagy hírportál jelentett meg róla hosszabb cikket, de azért gondoltam egy saját elemzést írni, mert ezeken cikkeket érződik, hogy nem szakember bevonásával készült, vagy nagyon felületesen informálódtak az újságírók. Az, hogy egyáltalán hosszabban írtak róla, azért jelzi, hogy ez jelentős téma, viszont a közhiedelmek, és a nem megfelelő tájékozottság okán szerintem hamis kép alakulhatott ki az olvasókban, mit is jelent ez az egész.
Miért történhetett meg, hogy a magyar (nem kicsit cenzúrázott, és különböző szervezetek által befolyásolt) "szaksajtó" sem reagált erre érdemben? Mert, legyünk őszinték, szinte minden szállodás, főleg, ha valaki szobafoglalással vagy revenue managementtel foglalkozik, azt érezte, hogy "Na, most jól megkaptátok". Nem tagadom, én is ezek közt voltam. Viszont kicsit jobban megvizsgálva ezt a bírságot, én arra a következtetésre jutottam, hogy csak részben volt jogos. Ettől függetlenül azt, hogy a Booking-nak már kijárt egy saller, nem fogom elvitatni, csak mire? Mert ugye a büntetés funkciója az lenne, hogy a büntetést elszenvedő alany legyen tisztában azzal, mi az a viselkedésforma, amire a negatív megerősítést (jelen esetben 2,5 milliárd forintnyi negatív feedback) kapja. Ehhez meg nem ártott volna legalább egy szállodai szakembert megkérdezni, hogy mi az, amit valójában érdemes vizsgálni. Így ugyan jött némi bevétel a költségvetésnek, viszont ez egy rossz típusú eszkalációt indíthat be, aminek végül mindenki megfizeti az árát. Most ugyan a vírushelyzet eltörölte a turizmust a föld színéről, de az újrainduláshoz talán még fontosabb lett volna, hogy a Booking.com egy fair vizsgálatot kapjon, és azért legyen megbüntetve, ami ténylegesen versenyellenes. Szomorúnak tartom, hogy senki nem emelte fel a szavát, mert ezzel lemondunk arról a korrektségről, amit egyébként a Booking-tól is elvárnánk mi, szállodai oldalról. Mivel a kapitalizmus egy egyre rosszabbul szabályozott rendszer, egyszerűen muszáj megtanulnunk megtenni ezeket a gesztusokat, hogy a belőlünk eredő korrektségből egyszer talán szabályozás váljon.
Személyes szála is van a történetnek, mert nem biztos, hogy megírtam volna ezt a bejegyzést, ha nincs az a Booking.com-os Account Manager (nevét nyilván nem írhatom le), akivel két implementációt (új szálloda rendszerbe való felvitele, és saját rendszerrel összekötése) is végigcsináltam, és az anyavállalat meglehetősen köcsög természete ellenére tényleg mindig segített, és jó kompromisszumokat tudtunk kötni. Hajlandóak voltunk a közös érdekeink mentén tárgyalni, nem kijátszva a másikat, és így rengeteg olyan dolgot el tudtam érni, amit más szállodák nem feltétlen (vagy egyenesen letiltást kaptak), és természetesen ők is elég jól jártak a dologgal, amit azért tudok, mert én hagytam jóvá a jutalékszámlákat. Sajnos ez az illető már nem dolgozik a cégnél, és ha újraéled a turizmus, csak reménykedhetek benne, hogy megint egy rendes arc lesz a túloldalon.
Kezdjük azzal, ami jogos: pszichés nyomásgyakorlás
a Booking honlapján és mobilalkalmazásában elérhető szálláshely-ajánlatokkal összefüggésben a szálláskeresési és -foglalási folyamat minden egyes lépésénél figyelemfelhívó (feltűnő színű, betűméretű vagy egyéb kiemeléssel megjelenített) sürgető tájékoztatásokat tett közzé (pl. „Még 32-en nézik”; „Egyvalaki épp azt fontolgatja, hogy ezen a szálláson foglal”, „Nagyon keresett! Az elmúlt 24 órában 17-szer foglaltak itt” stb.), amelyek azt a látszatot keltik a fogyasztó számára, hogy az általa is keresett szálláshely nagy népszerűségnek örvend, és korlátozottan elérhető. Ez a gyakorlat pszichés nyomásgyakorlásra alkalmas, és megzavarja a fogyasztó döntéshozatali folyamatát...
Ez egy rettentő béna, ámde sajnos hatásos módja annak, hogy azt az érzést keltse a foglalni kívánó vendégben, hogy lemarad valamiről (FOMO, vagyis fear of missing out). Van valamilyen valós számolási alapja annak, hogy melyik szállodákhoz teszik ezt a felhívást oda, de nem tükrözi a valóságot. A Booking egyébként valamivel könnyebben tudná igazolni ezeket a számokat, viszont ha megnézzük az Alza.hu-t, aki ugyanezért kapott büntetést, akkor azért jobban kijön, hogy a napi 100ezer oldalletöltésükből valószínűleg nincs minden nap 50 ember, aki azt az egy bizonyos rohadt drága fúrógépet akarja megvenni. Ebben a dologban a GVH egyébként következetes, és ezt mindig bírságolja, ha ilyet lát egy vizsgálat során, egyet is értek vele.
A másik ilyen dolog, ami ebbe a körbe tartozik (amolyan tájékoztatás jelleggel) az a "Már csak 1 ilyen szoba maradt". Ez is nagyon megtévesztő, több okból:
- sok szálloda nem a teljes kínálatát hirdeti az oldalon (akinek még régi szerződése van és megteheti), mert a jutalék és az adók megfizetése után már a szoba a működési költségét se tudja visszahozni az eladásból
- a kisebb szállodákban sokszor vannak egyedi szobák, lakosztályok, amikből alapvetően csak egy darab létezik, tehát nem azért van egy darab kiadó, mert a többit elkapkodták, hanem mert sose volt több (ezek általában a drágábbak)
Ahhoz, hogy egy ilyen típusú bírságot kiszabjon valaki, és tényleg jogos is legyen, még nem kell érteni a szakmához. Nem így a következő pontban felsoroltaknál.
Nem jogos: fizetési módok és lemondási feltételek
a szolgáltatást hirdető televíziós és internetes reklámokban a vállalkozás különösen hangsúlyozta a szálláshelyek „ingyenes lemondhatóságát”. A fogyasztók valójában e lehetőséget számos szálláshely esetében csak időben korlátozottan vehették igénybe, továbbá magasabb árat is fizettek, mint ugyanazért a szállásért „ingyenes lemondás” nélkül, azaz az ingyenesség árát beépítették az érintett szállás díjába.
a vállalkozás nem az elvárható szakmai gondossággal járt el a magyarországi szállásadók ajánlatainak megjelenítésekor a Széchenyi Pihenőkártya kiemelt fizetési eszközként való feltüntetésekor. A fogyasztók ugyanis nem valamennyi, a SZÉP Kártyát elfogadó szálláshely esetében észlelhették azonos módon és helyen e fizetési mód elérhetőségét, ami szintén torzíthatta döntésüket
Nem fogok most a szállodai árképzésről egy komplett tankönyvet idehányni, hogy mi miért van (majd talán egyszer, ha érdekel bárkit) de ez konkrétan mindenhol így van, hogy az ingyenes lemondás drágább, mert a szállodának is magasabb kockázatot jelent, ha egy nappal érkezés előtt törlik a foglalást, mert nagyon kevés ideje van utána eladni a szobát. Bizonyos ajánlatok tényleg csak korlátozott ideig érhetőek el, mivel a profibb szállodák napi árazást alkalmaznak, tehát akár napi szinten módosíthatják az áraikat a még elérhető szobáikra. Pro tip: szigorúbb lemondási feltételre bármikor módosíthatsz a szállodáknál, mert árgaranciát vállalnak. Tehát ha már biztos vagy benne, hogy utazol, és kell a szoba, jelezheted feléjük, hogy ki akarod fizetni előre, és igénybe venni a vele járó kedvezményt. Ha ugyanolyan lemondási feltétellel látsz olcsóbban szobát, mert mondjuk levitték az árat, amióta foglaltál, azt is módosítsani fogják neked, ha rugalmas lemondási feltételt választottál. Persze ez akkor van, ha közvetlenül náluk foglalsz.
A SZÉP Kártya viszont egy olyan dolog, amit például Budapesten nagyon kevesen fogadnak el. A vírushelyzetre való tekintettel ez sokat változott, és a fővárosi hotelek is beadták a derekukat, de egyébként ez a fizetőeszközök Antikrisztusa. Macerás vele fizettetni, össze-vissza kell szórakozni a számlával, hogy mit lehet vele fizetni és mit nem, ezer helyen kell regisztrálni a fizetést, hogy egyáltalán megkapd ténylegesen a pénzt, amit kifizettek neked, mert baromi lassan utal a SZÉP kártya központja (ahol valószínűleg összesen 2 hivatalnok dolgozik, akik közül az egyik intézi a fizetéseket, a másiknak meg az a feladata, hogy az elsőt hátráltassa), tehát cash flow szempontból is egy rémálom, és az adózása is kedvezőtlen.
De nem is ez a lényeg az egészből. Két szálloda teljes foglalási rendszerének kiépítése után tudom, hogy ezeket a kifogásolt dolgokat nem a Booking.com, hanem a szállodák állítják be. Nem tudom teljes bizonyossággal kizárni, hogy a Booking.com felülete az elfogadott fizetőeszközöket nem hibásan tüntette fel, de nekem ilyen személyes tapasztalatom nem volt. Az árakkal kapcsolatban (erre mindjárt kitérek bővebben) pedig pont a lemondási feltétel az, amit nem tudnak egykönnyen macerálni. A rendesen működő szállodák használnak egy Channel Manager nevű képződményt, ami össze van kötve az összes foglalóoldallal (Booking.com, Expedia, stb.), illetve a saját szállodai rendszerrel, amit a napi operációhoz használnak. A Channel Manager három fő feladata, hogy frissítse minden felületen az eladási árakat, illetve a még eladható szobák mennyiségét. Így elkerülhető az, hogy kétszer add el véletlenül ugyanazt a szobát, és mondjuk túlfoglald a szállodát, no meg persze az, hogy azok az árak látszódjanak mindenhol, amit te szeretnél. Harmadik fő feladata, hogy ha beérkezik egy foglalás, akkor az automatikusan bekerüljön a saját vállalatirányítási rendszerbe, amit a dolgozók használnak. Szóval ez amolyan közvetítő cucc, az igényeseknél kétirányú, a szibériai munkatáborokban egyirányú (az katasztrófa egyébként, a sóher szállodák használják, akik nem akarnak +100 eurót havonta kifizetni).
Amikor a Booking.com-ra regisztrálsz, mint szálloda, hogy szeretnél megjelenni, akkor egy nagyon hosszú procedúrát kell végigzongorázni, ami esetenként onnan kezdődik, hogy kijön hozzád egy Account Manager ellenőrizni, hogy valóban létezik-e a szállodád. Feltöltöd a szobatípusokat, képeket, leírásokat, árstruktúrát, az elérhető szolgáltatásaidat, stb. Ebbe a folyamatba tartozik bele az a rész is, amikor te magad kipipálod egy listán, hogy milyen fizetőeszközöket fogadsz el, tételesen (Mastercard, Visa, Amex, SZÉP kártya, stb.). Előfordulhat könnyen olyan, hogy a szálloda leszerződik a SZÉP kártyával, és elfelejti átállítani az admin felületén, hogy már elfogadja. De olyan is létezhet, hogy a SZÉP kártya kedvezőtlen tulajdonságai és adózása miatt olyan oldalakra ezt nem rakja fel, ahol amúgy is egy csomó jutalékot kell fizetnie minden beérkező foglalás után. A hiedelmekkel ellentétben a budapesti szállodapiac nagyon komolyan leversenyezte a saját árait, tehát ez a piaci funkció elég szépen működik itthon. A felszínen. Ugyanis ez részben azért történhetett meg, mert az éppen csókos cégeknek mindenféle jogosulatlan előnyök miatt alacsonyabb lett az üzemeltetési költsége (puszira kapott tehermentes épületek pl. vagy önkormányzattól áron alul megvett/bérelt házak), a többieknek meg muszáj volt igazodni, különben elvesztették volna a vendégkörüket. Lényeg a lényeg, a foglalóoldalak jutaléka nem egy esetben teljesen elviszi a nyereséget, viszont nem teheted meg, hogy nem vagy fent rajtuk, mert ha semmit nem is keresel ezeken a foglalásokon, legalább jönnek vendégek. És ugyebár tartja a vélekedés, hogy egy üres étterembe senki nem ül be, nemhogy a fizető vendégek. És akkor erre rájönnek még a SZÉP kártyás levonások, és egy 3csillag vagy egy olcsóbb 4csillag már üzemelési költség alatt van. Ezt a fizetőeszközt már tényleg csak azzal lehetne rosszabbá tenni, ha galambpostán küldenék az elfogadott tranzakciók díját, apróban, több fordulóban.
Lényeg a lényeg, a Booking.com az én meglátásom szerint ebben a két pontban olyan dologért kapott büntetést, ahol ő kizárólag a szállodák által közvetített információt jelenítette meg, ráadásul egy automatizált rendszeren keresztül, ami közvetített információk egyébként sem korlátozzák a versenyt (sőt, ha egy hotel elfogad SZÉP kártyát, amit a Booking nem tüntet fel, azzal magának okoz hátrányt), mivel a szálloda szakma egyik diszciplinája (revenue management) konkrétan erről szól, hogy hol mit mennyiért adok, milyen feltételekkel. Magyarországon is (bár itt inkább csak a fővárosban), Németországban is, az USA-ban is, de Kanadában, Japánban, Dél-Afrikában, az Emirátusokban, mindenhol is, ahogyan minden országban a felszolgálás egyik fő és elengedhetetlen mozzanata, hogy a vendég által rendelt ételt a konyhából az asztalra juttatod. Tehát egy olyan játék, ahol mindenki ugyanazon játékszabályok szerint játszik, azonos érdekek mentén. Nem mellesleg, ez a bizonyos tevékenységi kör, a nagy átlagot nézve, éppen azt eredményezi, hogy a szállodák leversenyzik egymás árait, tehát a vendég ebből profitál. Tény, hogy a kiemelt időszakban ennek ugyanúgy felhajtóereje is van, viszont ez az egész "hozammenedzsment" (senki nem használja ezt a szót) ebben az esetben épp gátolja azt, hogy elszálljanak az árak, mert a szereplők valamennyire igazodnak egymáshoz. Az ún. dinamikus árazás (tehát akár naponta változó) a megfelelő kontroll alatt egyszerre jövedelmező a vendégnek és a szállodának. Nem megfelelő kontroll alatt meg csak a vendégnek. Statikus (szezonális) árazást csak vidéken használnak már, vagy cégek közötti szerződések esetén (nagykereskedői szerződések vagy vállalati partnereknél). Ebből látszik, hogy szállodát még nem látott az, aki ezt az indoklást odavetette.
És ami jogos lenne, de senki nem beszél róla?
Azt, hogy miért nem beszélünk róla, leginkább azzal tudnám indokolni, amivel az előző blokkot zártam: a versenyhivatalban hozzá se finganak a turizmushoz. Ami probléma, mert ez potenciálisan magában hordozza azt a veszélyt, hogy bárkit megbüntethetnek úgy, hogy az még jogosnak is fog tűnni. Mert a kérdés ilyenkor nem az, hogy értik-e egyáltalán, hogy mi az, amit büntetnek, hanem csak az elkövetés tényével foglalkoznak. Hiába mondod nekik, hogy így tanították az egyetemen (ha nem itthon jártál, mert itthon totál blődség a teljes turizmus oktatás), ő ezzel nem foglalkozik.
De akkor, kedves GVH, most segítek, hogy mi az, amit valóban vizsgálni kéne.
Árparitás (Rate Parity) megkövetelése
Mivel a foglalóoldalak akkorára nőttek, hogy nélkülük nehéz lenne elképzelni egy szálloda működtetését (illetve működtetni lehet, csak vendég nem lesz benne), már nagyon rég elkezdtek visszaélni ezzel az erejükkel. Például, még akár 5 évvel ezelőtt is, megtehettem azt, hogy nem az összes szobámat adom el ezeken az oldalakon, hanem amennyit én gondolok. Ma ugyanannyi szobát kell elérhetővé tennem ezeken az oldalakon (a Channel Manager kizárja a dupla értékesítést, szóval ez nem a para tárgya), mint a saját weboldalamon. Régebben megtehettem, hogy mindenféle trükk nélkül a legolcsóbb árat a saját weboldalamon keresztül hirdetem, mivel azután nem kell 15-20% jutalékot fizetnem (néhány szolgáltatónál a bruttóból!), és hát minden valamit magára adó szálloda a közvetlen foglalásokra és ezeken keresztül kialakult vendégkörre hajt. Most a foglalóoldalak köteleznek arra, hogy mindenhol ugyanazokat az árakat jelenítsem meg (=Rate Parity). Nem mondom, hogy nincsenek erre praktikák, de a tökéletestől távol van. Olyat, hogy tárgyalás, kiegyezés, alku, eszedbe ne jusson. "Ha nem tetszik, el lehet menni", ugyebár.
Itt amúgy érvelhetne a Booking vagy az Expedia azzal, hogy valójában az a versenyellenes, ha én "hátrányban részesítem" az ő vendégeiket a magasabb árral, de én meg erre annyit tudok mondani, hogy nem kell ilyen kurva sok jutalékot beszedni, oszt mindjárt olcsóbb lesz. E helyett ők inkább bekorlátozzák a szállodákat.
És hát ugye a magyar mentalitás elsőre mindig az lenne, hogy megoldjuk okosba', de itt szerencsétlenségünkre az történik, hogy ők oldják meg okosba', te meg szívsz, mint a torkos borz, és még fel se horkantál, hogy "Leszarom, bazdmeg, jöjjenek ide, majd akkor emberkedjenek" (kicsiny hazánk mentalitásának kettes fázisa), és már lehúztak egy valag pénzzel, te meg ülsz tátott szájjal. A két legnagyobb portál beépített a kezelőfelületébe egy "árfigyelőt", amit ő szolgáltatásként hirdet, de valójában ez nem neked van, hanem nekik. Az alapján, hogy találnak-e bárhol véletlen egy alacsonyabb árat a sajátjuknál, adnak neked egy háttérpontszámot, aminek az egyik funkciója, hogy befolyásolja a láthatóságodat a keresőoldalukon (száműz a másodikról a nyolcadik oldalra). Régebben ki lehetett ezt valahogy kapcsolni, de megszüntették azt a rejtett funkciót, amivel ki lehet lőni. Ha kérvényezed, akkor jön a fenyítés, hogy bannolnak.
A másik ide köthető funkció, hogy amennyiben rossz a háttérpontszámod, mind a Booking.com, mind az Expedia önkényesen belenyúl az áraidba, és a saját jutaléka kárára leviszi őket. (És nyilván, ha az egyik észreveszi, hogy a másik belenyúlt, akkor ő is belenyúl, és szép lépcsőzetesen elkezdik leépíteni az áraidat) Mondanom sem kell, hogy amikor fix jutalékra szerződsz valakivel, akkor ezt nem tehetné meg. De mit csinálsz? Letörlöd magad? Jó vicc. A probléma az, hogy ilyen árazási bakik minden elővigyázatosság ellenére be tudnak csúszni. Lehet akár az is, hogy árfolyamátváltásból adódik különbözet, vagy az egyik árfigyelő nettó ár+ÁFA+IFA-t hasonlít össze a másik oldalon lévő nettó+ÁFÁ-s árral, és persze vannak, akik csak úgy simán szórakoznak az áraiddal, és brutál olcsón felrakják a szobáidat, de erre mindjárt kitérek érdemben. Lényeg, hogy amint a Channel Managerből leküldöd a frissített árakat, onnantól kezdve nincs közvetlen ráhatásod arra, mi történik. Ha valahol szabálytalanságot fedezel fel, akkor barátkozhatsz az adott oldal kínai/indiai supportjával, akik papíron ugyan beszélnek angolul, gyakorlatilag már a telefoncsörgést sem értik. Néhány óra kanosszajárás után elkerülsz valakihez, aki végre beszél emberi nyelven, aki mindent jól letagad. Hosszú e-mailezés, screenshot küldözgetés, szélsőséges esetben fenyegetőzés. Szóval amíg te kötve vagy a megállapodásod által, hogy a saját rendszeredből mindenhova ugyanazt az árat küldheted csak le, addig gyakorlatilag bolog boldogtalan szórakozhat veled a túloldalon. Két farkas és egy bárány demokratikus szavazást tart arról, ki legyen a vacsora. Egyébként rengeteg meló, és mindenféle rejtett funkció (vagy bug, azóta se tudom) kihasználásával ezeket a típusú anomáliákat le tudtam vinni nullára, viszont legalább félmillió kínaival és indiaival vesztem össze közben.
Öngerjesztő folyamat
De itt jön a csavar a történetben. Valójában a Booking-nak és az Expediára még egymásra sincs szükségük, ha éppen kitalálják, hogy szórakozni akarnak az áraiddal. Elvileg ugye létezik egy rakás foglalóoldal ezeken kívül, mint pl. az Agoda, a Kayak, és a Trip.com. Na, ezek mind a Booking.com, más néven. Vagy ott van még a Hotels.com, az Ebookers, vagy a Trivago, amik pedig mind az Expedia alteregói. Annyira még összetartoznak, hogy ha az egyik céggel leszerződsz, az kapásból feldobál minden oldalára, viszont annyira már nem tartoznak össze, hogy ha a Hotels.com elkezd vicceskedni az áraiddal, akkor azt az Expedia saját rendszerén belüli hibának érzékelje. Tehát a céghálójukat kihasználva előállítanak egy helyzetet, amiben úgy tüntetik fel, mintha te szarakodnál az olcsóbb árakkal, mire a saját szabálytalanságukat rajtad leverve, elkezdik lefaragni az áraidat. A vicc benne az, hogy a Channel Manager csak a két fő-fő oldalra (tehát a Bookingra meg az Expediára) van bekötve, tehát ha akarnék se tudnék a Hotels.com-ra vagy az Agodára más árat küldeni.
A másik dolog, amivel meg szokták tréfálni a szállodákat, az a B2B és B2C foglalások összemosása, nyilván a szálloda kárára. Röviden: A B2B (business to business) szobaeladás "nagyker áron" történik, amire a továbbértékesítő cég köteles rápakolni egy szerződésben megállapított minimum jutalékot, hogy ne tudja tönkretenni az árszínvonalad. A B2C (business to customer) pedig a publikus, mindenhol látható áraid alapján történik. Végső soron kb. ugyanannyit fizet elvileg a vendég, csak az egyiknél van egy közbeiktatott fél. Elvileg nem lehetne átjárás a két szektor között, de hát ezt a két jómadarat ez sem zavarja. Mindkettőnek van olyan cég a holdingjában, aki B2B alapon veszi a szobákat. Persze, nem tőlünk, mert hülye lenne bárki szerződni velük. Amit csinálnak, az az, hogy ami szobát én eladok B2B alapon valakinek, azt a Booking szintén B2B alapon megveszi, viszont ő úgy érzi, hogy mivel vele nem vagyok szerződésben, ezért őt már nem köti az a megállapodás, miszerint kötelezően rá kell tennie sok százalék jutalékot, szóval B2B (tehát alacsony, nagyker) áron elkezdi B2C árulni. A B2B és B2C árak közt akár 30-40% különbség is lehet, nem véletlen tilos lenne a kettő keveredése. De őket ez nem zavarja, egyszer csak megjelenítik a profilodon.
Komolyan elolvastad idáig? Most már ne add fel! :)
Na, ember legyen a talpán, aki ezt kibogozza. Lényeg a lényeg, ezekkel a manőverekkel megoldják, hogy olcsóbban adják a szobáidat, mint te, ami normális esetben elképzelhetetlen lenne, és mindennek a tetejébe úgy állítják be, mintha azért csinálnák, mert te rosszalkodtál. Mintha az őstermelő mellé leülne valaki a piacon, és elkezdené olcsóbban árulni azt a krumplit, amit 10 perce vett meg tőle, és csak annyit mond neki, hogy "Magadnak köszönheted".
Most ezt így végigolvasva, lehet én is odébb basztam volna az erről szóló paksamétát, és odaszóltam volna a szintén értetlenkedő kollégámnak, hogy "Te, azt vágod, hogy ezeken nem volt sapka?...", és süvítene a 2,5 milliárdos mikuláscsomag sárgacsekkel, aztán mennék szánkózni.
Végeredményben a szabálytalankodó meg lett büntetve kétharmad részt olyan dologért, amit el se követett. Én ennek nem örülök, mert mindenkinek kijárna egy fair, szakszerű vizsgálat. Egyrészt őszintén gondolom, hogy ha ezt felgöngyölítené valaki, azzal nagyobb mértékű büntit lehet kiszabni, másrészt a GVH jelenleg büntetett valamit, de precedenst nem teremtett. A versenyellenes tevékenységet nem, hogy nem szüntette meg, tudomástt se vett róla. A Booking majd megemeli a jutalékot, és leveri a hoteleken az egészet, amit megtehet, mert minden szükséges eszközt a kezükben hagyott a versenyhivatal. Random büntetéseken keresztül nem fogunk közelebb jutni egy igazságosabb szabályozáshoz, csak várjuk, hogy legközelebb ki felejti otthon a sapkát.
Al Capone-nál be kellett érniük a kékeknek, hogy adócsalásért tudták csak lecsukni, de nem azért, mert túl lusták voltak nyomozni a többi bűntette után. Szerintem itt meg ez történt. És most már mi is szemetek voltunk a Bookinggal, aki valószínűleg így már csak örül, hogy ő ütött először.
=========================
UPDATE: Pár órával azután, hogy ezt kiraktam, belefutottam ebbe a cikkbe:
Hazai bíróságon perelhet a szállásadó, ha a Booking visszaél piaci erőfölényével
Ez nagyjából az, amiről beszéltem, tegnapi. Csak ehhez rendes versenypiaci szabályozásra lenne szükség itt is, mert nekünk sajnos nincs ilyen törvényünk (se), mint a németeknek, és mindenképp hazai bíróságon kell őket perelni. De tulajdonképpen működik, amit mondtam, ha van hozzá egy működő országod is... Legalább ennyi :)